28. fejezet - Hazatérés az Odúba
2004.08.21. 07:26
Mindenki megy haza, hogy kibeszélje az év közbeni dolgokat (van mit beszélni), és kiderül, hogy Bill nem dolgozik a Gringottsnál, Fleur borzalmasan főz, továbbá az, hogy Ginny a nagy megpróbáltatások ellenére ugyanúgy - ha nem jobban - szereti Harryt, mint korábban, aki egyébként már Indiában készül kapzsi edzőjével a Hold Futamra...
Huszonnyolcadik fejezet
Hazatérés az Odúba
A Roxfort Expressz befutott a 9 és 3/4-ik vágányra, majd pöfékelve megállt.
- Hát megjöttünk - sóhajtotta Hermione. Hangja elárulta, milyen szomorú.
- Hé, fel a fejjel! Te visszamész szeptemberben! - emlékeztette Ron, miközben felemelte Pulipinty kalitkáját, és begyömöszölte Vendelint a táskájába.
- Igen... - bólintott a lány, karjába véve Csámpást. - De az nem lesz ugyanaz: tanítani fogok, nem tanulni.
- Nézd a jó oldalát - mondta a fiú, - nem kell elt űrnöd Piton zsarnokoskodását.
Hermione összevonta a szemöldökét. - Gondolod, hogy jobb lesz kollégának, mint tanárnak? Én valahogy nem vagyok ilyen derülátó.
- Akkor miért vállaltad el az állást? Menj muglikat tanítani!
Ekkor Ginny lépett a fülkéjükbe jobb karjában Lilyvel, baljában pedig Hedvig kalitkájával.
- Srácok, ideje leszállni!
* * * * *
Hirtelen egy seregnyi fiatal lépett ki a 9-es és a 10-es vágány közötti falból.
Sok ember sokfélét mondott. A legfurcsább azonban az volt, hogy bár egy vonat sem futott be, a peront elárasztották az emberek, és ez a mugliknak nem tűnt fel.
- Neville! Te kis csirkefogó! Az angol válogatottban fogsz kviddicsezni!
Neville ragyogó arccal bólintott, és hagyta, hogy a kiabáló férfi szorosan átölelje.
- Hé Algie, megfojtod a mi kis hősünket! - vágott közbe a nagymamája. - Gyere ide, Neville, hadd adjon neked a nagyi egy nagy puszit!
- Jaj, nagyi... - a fiú megtörölte arcát az öreg boszorkány elragadtatott csókja után.
- Nézd Arthur, már jönnek... Alig várom, hogy meglássam az unokámat, és... - Molly szemlátomást ideges volt.
- Nyugalom, Molly minden rendben lesz. Mindjárt átjönnek a falon... - A férje nyugtatgatta, de rajta is látszott, hogy nem bírja tovább idegekkel. Ekkor egy nagy tömeg jött át, közéőpen egy lánnyal, aki hozta újdonsült kislányát.
- Ginny! - kiáltotta Molly, karjaiba zárva a lányt és a kisbabát.
Közben Fred és George is befutottak, és megveregették Ron hátát, aztán a lányhoz fordultak.
- Hűha, Gin, micsoda gyönyörű kislányod van! - mondta George csodálattal. - Harry aztán jó munkát végzett!
- Igen. De sajnos nincs itt, hogy lássa a mesterművét! - értett egyet testvérével Fred.
- Megfoghatom, hugi?
- Csak elejtenéd, George - somolygott a lány.
- Ééén? - kiáltotta a bátyja. - Én vagyok a legjobb apa-pótló az egész varázsvilágban!
Úgy t űnt, Ginny fontolóra veszi a dolgot. - Nem bánom, ha megígéred, hogy nem eteted meg 'módosított’ tejjel, akkor foghatod. - Átadta a kisbabát Georgenak. - De ha a lányom kanárivá változik, saját kezűleg fojtalak meg, George!
- Ó, Arthur, hát nem tökéletes? - sóhajtott Mrs. Weasley, szeretetteljes pillantásokat vetve Lilyre. - Mit gondolsz?
- Hát, Molly drágám, bővül a család... -Mr. Weasley elregadtatva nézte unokáját.
Ron ekkor megcsókolta Hermionét, és közelebb lépett a társasághoz.
* * * * *
Az Odú előtt egy fák közé kifeszített nagy lepedő üdvözölte az iskolából hazatérőket, “ Isten hozott Lily!" felirattal.
Ginnynek mosolyognia kellett. - Mintha tudna olvasni…
- Hamarosan tudni fog - jelentette ki Fred, lelkesen csiklandozva a kisbaba pocakját. - És megtanul kviddicsezni és meztelen csigává változtatni a professzorait...
- Fred! - mondta Molly rosszallóan. - Még csak két hetes!
Fred vállat vont és tovább csiklandozta az unokahúgát.
- Ezt inkább ne csináld, ha nem akarod, hogy beterítsen a reggelijével - figyelmeztette Ginny, aki nagyon boldog volt, hogy a családja ennyire szereti a kislányát.
Az előszobában Percy és Fleur üdvözölte őket. A francia lány arcáról őszinte mosoly sugárzott.
- Isten ’oszott, Ginny - ölelte meg a másik lányt. - Ó, a kis 'errszegnő! - kiáltotta, Fredhez sietve. - Fog'atom a babát? Kérrhlek!
Fred vonakodva adta át a kisbabát a sógornőjének, aki teljesen el volt bűvölve Lilytől. Gyengéden ringatni kezdte és valamit dúdolt neki, amit senki sem értett.
A francia altatódalnak köszönhet ően a legifjabb Weasley hamarosan álomba merült.
- Hello, Percy! - üdvözölte a bátyját Ron, aki komoran bólintott. Egy csepp öröm sem látszott rajta, hogy újra láthatja Ront és Ginnyt. Kifejezetten bosszús pillantásokat vetett a húgára.
A lány mosolya elhalványult, amint észrevette Perci morcos arckifejezését.
- Ne vedd a szívedre - vigyorgott Fred, morózus bátyjára mutatva. - Nehéz hete volt. Szakított Penelopéval és új főnököt kapott Ludo Bumfolt személyében... tudod Percy mennyire megveti Bumfoltot.
- Gordon bleu-t sináltam és bouillabasse-t - jelentette be Fleur.
Ginny látta az elszörnyedt kifejezést Fred, George, Percy, Molly és Arthur arcán.
Fleur azonban nem vette észre. -Natyon iszletes.
* * * * *
- Szóval Hermione magával visz a Hold Futamra? - kérdezte Weasley úr, próbálva lenyelni egy falatot a kőkemény gordon bleu-ből.
Ron korgó gyomorral bólintott. Nem volt elég bátor, hogy megízlelje Fleur főztjét (az ikrek szintúgy nem).
Percy savanyú arcot vágott és némi bouillabasse-t kanalazott a szájába. Hja aki úriember...
- És mikor tartják a versenyt? - fordult Ronhoz Molly.
- Július 8-án.
- Akkor egy hét múlva - bólintott Arthur. - Hoppanálni fogsz?
- Persze - vigyorgott Ron, aki nagyon sokat bajlódott, mire megtanult hoppanálni. Hermionénak persze egy hétvége alatt sikerült, de Ronnak különösen nehezen ment. Amikor először megpróbálta, a Szellemszálláson kötött ki a Dervis és Durran előtti tér helyett. Azok a diákok, akik érdeklődtek a hoppanálás tudománya iránt, ezt a fakultatív tárgyat csak a roxmortsi hétvégeken tanulhatták, mivel a Roxfortban nem lehetett hoppanálni (mint azt már jól tudjuk Hermionétól, aki továbbra is az egyetlen diák volt az iskolában, aki olvasta A Roxfort Történetét.)
- És hol van Bill? - kérdezte Ron.
- Egyiptomban Siriusszal - felelte Mrs. Weasley.
- Mit csinálnak Egyiptomban? - csodálkozott Ron. - Bill már nem dolgozik a Gringottsnak, ugye?
- Nem - rázta a fejét Molly. - Ez... szóval Harry miatt van.
Ginny felnézett a tányérjából, amely még tele volt bouillabasse-szal.
- Mi van Harryvel? - kérdezte reménykedve.
- Harryt két hónapja Kairóban látták - válaszolta Arthur.
- Kairóban? - ráncolta szemöldökét Ginny. - Mi az ördögöt csinál Kairóban, amikor itt családi kötelezettségei vannak?
- Olyan naív vagy, Ginny - szólt közbe Percy. - Mit csinálhat Harry Egyiptomban? Nos, biztosan nem rád és a gyerekedre gondol... tudod te hány meg hány hárem van Kairóban?
- Percy! - vakkantotta Molly.
- Én csak racionális vagyok, anya - vont vállat a fiatalember. - Ha valaki elindul a lejtőn, nincs megállás. Harry ügye is hasonló: először megszerzett téged, Ginny, de rájött, hogy nem tudod kielégíteni a hatalmas libidóját, úgyhogy más nőket keresett, és erre Kairó a legjobb hely.
Ginny arca elvörösödött a méregtől. - Rosszindulatú vagy és... és...
- ... impotens - tette hozzá George.
- Fogd be a szád! - üvöltötte Percy, felugorva a konyhaasztaltól.
- Ugyan Percy! - kuncogott Fred. - Majd legközelebb sikerül!
- Legközelebb? Milyen legközelebb? - fintorgott George. - Penny nem ad még egy lehetőséget a Prefibubusnak!
Percy olyan erővel csapta kanalát a tányérjába, hogy a leves kiloccsant, beterítve az asztalt, Molly és Arthur arcát, valamint a padlót.
- Elegem van ebből! - ordította és kirohant.
- Na, most legalább tudod, miért volt olyan morcos, amikor megérkeztél a kicsivel - szólt George. - Savanyú a szőlő.
Ginny kérdően nézett rá.
- Nem képes arra, amire Harry - magyarázta Fred.
- Aha... - bólintott Ginny. Alig tudta elrejteni mosolyát. Tekintete találkozott Fleurével, aki szintén nevetéssel küzdött.
Miután Mrs. Weasley letörölte arcáról a bouillabasse-t, mindenki meglátta döbbent arckifejezését. Ginny és Fleur sem tudta többé palástolni, hogy milyen kitűnően szórakozik. A konyhát hamarosan betöltötte a hangos nevetés.
Molly kifújta az orrát. - Szegény drága Percy... sosem említette.
- Miért, anya azt hiszed, elmondana neked ilyesmit? - vigyorgott Ron.
- Igaza van, Molly - bólintott Arthur. - A férfiak túl büszkék ahhoz, hogy... szóval, tudod.
- Remélem, hogy miattad nem kell majd szégyenkeznünk, Ronnie - szólt Fred.
- Na de Fred! - ráncolta szemöldökét az anyjuk.
- Csak viccelt, anya - válaszolta George. - Ron igazi férfi, ugye? - Ez a kérdés azonban már Hermionera irányult, aki, csakúgy mint Ron, elpirult és úgy tett, nem hallotta a kérdést. De az ikrek figyelmét soha semmi sem kerülte el.
* * * * *
Ugyanebben a pillanatban Indiában egy fiú kis híján leesett a seprűjéről. Erősen markolta a nyelet, és küzdött a homlokát hasogató elviselhetetlen fájdalommal. Lefelé fordította a Rakéta 3000-t, és valahogy sikerült elérnie a talajt anélkül, hogy elájult volna.
- Mi történt? - kérdezte az edzője, Ravin.
- Nem... tudom - lihegett a fiú. - Annyira megfájdult a homlokom... majdnem elájultam.
- Csak túlerőltetted magad, kölyök. Pihenj egy kicsit.
- Nem... már jól vagyok... megyek vissza edzeni... - motyogta a fiú, homlokát masszírozva.
- Rendben, folytathatod az edzést, amint találtunk számodra egy megfelelő nevet.
- Nevet? Miért? - vonta fel szemöldökét a fiú.
- Miért... Miért...? Mert minden versenyzőnek van neve! Néhányan saját nevük alatt játszanak, mások álnéven. Találnunk kell neked is egyet.
- Egy indiai nevet? - javasolta a fiú.
- Nem feltétlenül - vont vállat Ravin. - A nevednek valami erőset, gyorsat, vagy hasonlót kell jelentenie. Gondolkozunk rajta, jó? A Hold Futam győzteséhez csakis egy győztes név illik... egy név, amely illik egy gazdag emberhez… hiszen ha nyersz, egy egész vagyont kapsz... ötezer galleon nem rossz summa, ugye?
- Nem rossz, hát. És a kétezer galleon sem rossz, ami az edzőnek jár, mi? - kérdezte a fiú ironikusan.
- Okos fiú - mosolygott Ravin. - Nagyon okos.
|